KOMLÓSI KORNÉL - költő

Versei:

Komlósi Kornél: Bolondok hajnala

Hajnalban keltek, ti erősek,
Ti engem még mindig ölők,
Mindig akarók, ráérősek,
Hájas világba röfögők,
Jaj, hogy is értenétek engem,
Mikor lerág a bánat itt
Minden életet, s nincs mit ennem,
Ne csak eget hát, szárnyat is
Adjatok, ha már így sajnáltok,
De földön járnom is nehéz,
Akkor ott fenn, hogy is tudnátok,
Nem a vers nyom, csak a zenész.
Hajnalban keltek nyavalyások,
S a szívetek még nem perel,
Ál levők, agyig gatyások,
Kik egy percemmel teltek el,
Bogra hurkot kötők, zugélők,
Azok vagytok ti, nem vitás,
Szívetekben bőven elférők,
Mit altatok, majd kelti más,
Hagyjatok, elég harc ez így is,
Hogy apály, s dagály idején,
Hívok és marasztalok mégis
Mindent, mi sosem voltam én.
Hajnalban keltek, ti szerelmek,
Ti kedves és erős falak,
Merre emlékeim terelnek,
Csak tél, csak eső, csak salak,
Csak jó levegő bolond széllel,
Ki kérne ebből egy falást,
Újra, még egyet ki merészel,
Ki játszana anyást, apást,
Istenest velem, ki hitetné
El megint, hogy ember vagyok,
Nem csak Egy, ki tenné hitemmé,
Hogy élek, s ezért meghalok.

Komlósi Kornél: Köszöntő

Rékasi Attila és Fegyverneki Gergő
barátomnak szeretettel

Barátaim, bolond a szív,
Kenyeret süt, lapot csinál,
Alakzata mindent mi ív
Csitít még, de mégis kijár
A hajló juss nekünk.

Te bamba szív, köszöntelek,
Te bárgyú pumpa, légy velünk
Hamis ruhát, ha öltenek,
S engedelmed, ha éghetünk
Soká rongyainkban,

Ha elfelejtett szeretők
Után el mégsem indulunk,
Hisz így is, úgy is eggyek ők,
Ha jó Úr híján nincs urunk,
Se szolga temetőnk.

Mihaszna szív, ha hirtelen
Is élsz, nem lehetsz ártani,
Hagyj minket ifjú síneken
Inogva Krisztust játszani
Itt és most, kérlek, hagyj!

Copyright - www.webleg.hu